Szerettek csocsózni?

Dávid: Nagyon szeretünk, mert mindig is kiegészítő tevékenységnek számított, amikor elmentünk szórakozni. Nem elsősorban a csocsózás élménye miatt játsszuk vagy, hogy gyakoroljunk, hanem jó érzés számunkra, amikor végignézhetjük az ellenfeleinket, hogyan bújnak át az asztal alatt, miután siralmas vereséget szenvedtek.

Milyen gyakran szoktatok játszani?

Dávid: Ez attól függ, milyen sűrűn jutunk el olyan helyre, ahol van csocsóasztal. Ismerősökkel játszunk, akik éppen összecsapódnak egy bulira.

Mennyire szoktatok eleget tenni rajongói felkéréseknek, hogyha csocsó versenyre hívnak ki benneteket?

Dávid: Igazából arra a helyre ahová járunk, a rajongóink nem nagyon jutnak el, de kötetlenül csocsózunk bárkivel.

Zavar titeket az, hogy ismertek vagytok?

Péter: Olyan nagy probléma még nem volt belőle. Pesten tanulok, a Budapesti Műszaki Főiskolán. Persze felismernek az egyetemen a fiatalok, de eddig csak pozitív élményekkel gazdagítottak ezek a szituációk.

A magánéletben mennyire zavaró, hogy ismertek vagytok? Könnyen tudtok párkapcsolatot létesíteni, vagy nem?

Dávid: Szerencsére nincsen ilyen problémám, mivel már három éve boldog párkapcsolatban élek. 

Dávid, egy kicsit se szokott féltékeny lenni a bartánőd?

Dávid: Nem féltékeny típus, és véleményem szerint kimondottan jól viseli.

Mennyire tartod távol a médiától?

Dávid: Nagyon, mert megpróbálom maximálisan kizárni a magánéletemből a médiát. Azzal szeretnék ismert lenni, amit leteszek az asztalra és nem a botrányaimmal.